Rönkház és a kutyák emlékem

Azon gondolkodtam melyik ingatlanról is írjak. Azután eszembe jutott egy régi emlék a kutyákkal. Én olyan helyen élek, ahol nem tarthatok háziállatot. Na nem azért, mert nem szeretem őket. Csak az már nem férne bele az életembe. Szóval a történet…

Van egy gyönyörű családi rönkház, ami Pest megyében található.

Régebbről ismertem tulajdonost, nagyon kedves ismerősöm. Kértem tőle időpontot és elmentem hozzá. Elsőre azt kérte, hogy nézzem meg az ingatlant és csak utána alkossak véleményt róla. Így is lett.

Nagyon szép panorámás családi házról volt szó. Késő délután értem oda, nyílt a nagy kertkapu és én behajtottam a kis autómmal . Megálltam és kiszálltam az autóból, amikor három nagy hatalmas kutya szaladt felém. Alig engedtek kiszállni a kocsiból. Nyár volt és még délután is nagyon meleg. Szóval mivel nem ismertek engem a kutyák így elkezdtek körülszaglászni. Látta rajtam a tulajdonos, hogy nagyon megijedtem. Kiabálta a házból, ne féljek, azt megérzik a kutyák. De nekem aztán mondhatta. Akkor nagyon féltem, de próbáltam nem kimutatni mit is érzek igazán. Nagy nehezen bátorságot vettem és bementem a házba. Oda nem jöhettek be így kényelmesen végignézhettem a házat. Nagyon szép volt a ház és az emlékem is marandó.

Minden látogatómnak!

Köszöntelek az oldalon.

Szabó Ágnes vagyok. A tanult szakmám kereskedő. Ingatlanokkal kapcsolatba közel húsz éve kerültem. Érdekes az élet…

Megismertem egy hölgyet az akkori munkám során. Belépett az ajtón, telefon a kezében éppen meeting-et szervezett. Nagyon tetszett a stílusa. Kérdeztem tőle. Mit csinál, mivel is foglalkozik. Nagyon kedvesen válaszolt. Ingatlan értékesítő. Nekem meg kikerekedett a szemem. Kérdeztem tőle, az mi? 🙂 dolgozz velem, megmutatom. Na, ott kezdődött el minden.

Kezdetek kezdetén az sem tudtam, mi a különbség a lakás és a családi ház között. Építési telek vagy zárt kert. Kitanultam. Az elején mindig mondták az okos vezetők, hogy kis lakás, pici ingatlannal kezdjem. Lokáció, lokáció, lokáció. De valahogy Én másra vágytam. Emlékszem mindig mondták, csak a kicsi ingatlanok. Nekem az valahogy sosem sikerült. Oktattak, addig nem leszek olyan okos, meg tapasztalt, mint ők, míg x ingatlant be nem járok. Na, ez meg nekem nagyon tetszett. Minél több ingatlant szerettem bejárni. Volt akkoriban egy tulajdonos, aki mosolyogva mondta: ,, Van az a pénz amiért megválok tőle,,. Ahogy egyre belejöttem, éreztem, hogy vonzanak az egyedi épületek, házak a speciális, egyedi ingatlanok. Tudtam, hogy Én ilyen ingatlanokkal szeretnék foglalkozni. Ahogy teltek az évek megismerkedtem olyan mentorral, olyan segítővel, aki látta benne azt, hogy miben is vagyok igazán jó. Most már egyre jobban is élvezem a munkám. Bár, ha belegondolok ezt nem is érzem munkának. A terveim szerint itt megosztanám veled, kedves olvasom az újabb és újabb ingatlanok bejárásának élményeit.

Minden szépet!

Ági